

| Egy rendezvénysorozat vége Szilvesztertől szilveszterig, kereken egy évig tartott rendezvénysorozatunk a Widdi Hallban. Ezalatt nyolc nagy költségvetésű, komoly koncertet szerveztünk. Ezek mindegyike jó hangulatban zajlott. Népszerű magyar művészeket hívtunk meg, akiket nem kocsmában, hanem egy komoly rendezvényteremben léptettünk fel. Ide mindent magunknak kellett odaszállítani, ami nem kevés munka. A poharaktól kezdve a komplett hangtechnikáig minden ide értendő. A termet komoly pénzért béreltük, a fellépőknek teljes költségtérítést, szállást és fellépési díjat adtunk. Mi soha, senkitől, semmilyen támogatást nem kaptunk. Voltak apróbb szervezési és lebonyolítási hibáink. Mindig a színvonalra törekedtünk azonban és az adott körülményekhez képest mindig sikerült is ezt megvalósítani. Merem állítani, hogy ez volt a legnagyobb szabású rendezvénysorozat a New York-i magyarság életében az utóbbi évekre visszatekintve. Azt is hogy nem is lesz ilyen egyhamar. Lehetett volna még komolyabb is a színvonal, még nagyobb szabásúbb egy adott rendezvény. Csupán csak egy dolog hiányzott ehhez: az emberek akikért ez az egész létrejött. Mi az összes lehetséges fórumon hirdettünk, amiről tudomásunk volt. Plakátokat, szórólapokat, újsághirdetéseket készítettünk. A New Yorkban és környékén élő sok-sok ezer magyarból azonban csak jó ha összesen 400-at tudtunk megmozgatni. Körülbelül ennyi főből került ki az aki eljött egy éppen aktuális eseményre. Érthetetlennek és egyenesen az itteni magyarság szégyenének tartom azt, hogy amikor két élő legenda ad koncertet, olyanok akik már évtizedek óta a pályán vannak akkor arra 150 ember kiváncsi (Zalatnay Sarolta és Delhusa Gjon). Ugyanez vonatkozik arra, amikor ugyanennyi ember jön el a műfajában a legjobb, egyszerűen fantasztikus hangulatot teremteni képes, sok éves múltra visszatekintő együttesre (MC Hawer és Tekknő). A nemzetközi mércével mérve is csodálatos hangú énekesnőről (Vincze Lilla), ráadásul szilveszterkor már nem is beszélve. Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak akik eljöttek valamelyik rendezvényünkre! Ami nem megy, azt nem kell erőltetni - tartja a mondás. Főleg akkor nem, amikor anyagilag sem éri meg. |